Kristina Calu – Emlékszel?

Emlékszel, amikor rád vártam?
Lábam megdermedt a hideg szorításban
De minden percet megért a pillanat
Melyben megláttam ragyogó mosolyodat

Emlékszel, amikor azt mondtam?
Te vagy az utolsó, kinek csókot adtam
Mert kívüled már nem csókolok mást senkit
Tudtam, a végén nem bánok meg semmit

Emlékszel, amikor megkérdeztem?
Leszel-e az én hites feleségem
Te erre huncutul mosolyogtál
Választ csak napok múlva adtál

Emlékszel, amikor elmondtam?
Szülővé leszünk a nyári hónapokban
Te kacagva pörgettél körbe a házban
Vártuk a kicsi érkezését lázban

Emlékszel, amikor elbuktunk?
De felálltunk, s újra elindultunk
Más is járt már a pokol e bugyrában
Mentünk előre kettőnk erejének tudatában

Emlékszel, amikor megkértelek?
Ne hullajts értem sokáig könnyeket
Te azt mondtad, képtelenséget beszélek
Hisz nélkülem nincsen tovább élet

Emlékszel, amikor megígértem?
Bánatból nem építek várat mégsem
Türelemmel kivárom a véget
Mikor majd odaát újra ölelhetlek téged