Mindenem az írás
Neked írok, hogy kiléphess a hétköznapokból!
Regények, novellák, versek a tollamból. Ezeket itt mind megtalálod. A könyveim izgatottan várják, hogy a fiókból végre a polcodra kerülhessenek.
Ha szeretsz olvasni, jó helyen jársz!

Kristina Calu | Író
Imádok új karaktereket megálmodni, formálni őket, mondatokat adni a szájukba, életet teremteni köréjük, és imádom az írást megelőző kutató munkát is. Nekem egyszerűen muszáj írnom. Ez az életem. Anélkül egyetlen napom sem telhet el.
KRISTINA CALU REGÉNYEI
Megrendelhetőek és megvásárolhatóak a Líra üzleteiben és online felületén.

Tükörképek
Kata és Adam akkor és úgy találkoznak, ahogy és amikor egyikük sem számít rá. De lehet-e közös jövője két olyan embernek, akik tele vannak megbánással, fájdalommal? Ráadásul úgy fest, az élet is csupán néhány nap boldogságot szánt nekik.
Már a Líra üzleteiben és online is elérhető!

Kavics a vízben
A tragédiák olykor összehozzák, máskor elválasztják egymástól az embereket. Van-e menekvés a tetteink súlya elől? Van-e megbocsátás az árulás és a legnagyobb tragédia után? Létezik-e erő, ami segíthet a legnehezebb időszakon is átlendülni, hogy utána újra neki lehessen futni az életnek? Ezekre keresi a választ a Kavics a vízben.
Én, a könyvek és az írás
Nem tudnám pontosan megmondani, hány éves voltam, amikor először a fejembe ötlött, hogy írni szeretnék. Én nem tartozom azon emberek népes táborába, akik már gyerekkorukban is az irodalmat bújták. Nálam sokkal később kezdődött a könyvek iránti rajongás. Húsz évesen új munkahelyre kerültem, ahol a kolléganőim a reggeli kávéjuk mellett mindig könyvekről beszélgettek. Hamar elkezdett zavarni, hogy semmihez sem tudtam hozzászólni, ezért megkértem őket, ajánljanak nekem olvasni valót. Így kezdődött. Későn érő típusként még hosszú éveket kellett várnom az első befejezett regényemre. Soha nem adtam fel a reményt és a hitet, hogy egyszer a fiókomból az olvasók polcaira kerülhetnek.
Verseim

Kristina Calu – Elmentél
Zajos ketrecben születtem
De egy napon eljöttél értem
Hazavittél, megszerettél
Attól kezdve dédelgettél

Kristina Calu – A bánat
Széles mosollyal ébredtem
Búnak nyoma sem volt bennem
Emlékszem, szépet álmodtam
Bécsi keringőt táncoltam

Kristina Calu – Magamban
Beleragadt lábam a múltba
Vállamat súlyos teher húzza
Elcsendesült bennem az élet
Kihalt lelkemből minden ének
Novelláim

Kristina Calu – Találkozások
A nap épphogy elhagyta a horizontot, amikor Theresa kilépett az épületből. Egyelőre nem érezte úgy, hogy el bírná viselni a zajos tömeget, egy jó hajnali úszás azonban tudta, jót tesz majd meggyötört lelkének.

Kristina Calu – Kutyák
A virágzó akácfák minden más illatot elnyomtak a parkban. Az idős úr mosolyogva nézte, ahogy a tizenhat éves forma, nyurga fiú eldobja borzas kutyájának a labdát, az pedig boldogan rohan utána és viszi vissza, hogy aztán újra a játék nyomába eredhessen.

Kristina Calu – A kosár
A kórteremben nagy a jövés-menés. Látogatási idő van. Mindenki mosolyog, mindenki egymás szavába vág. Az újonnan érkezett apróságok közül ketten ébren vannak, és mindketten az anyukájuk mellett fekszenek, óvó karjaik között, a harmadik, egy kisfiú besárgult, így ő most nem lehet a családjával, a negyedik pedig, egy aprócska kislány, zavartalanul alszik a viszonylagos zaj kellős közepén.
Életmorzsák

Kristina Calu – Máshol
Becsukja a szemét, és azt képzeli, máshol van. Nem harcol a gyerekkel, nem áll széttárt karokkal, hogy most mi a fenét tegyen, mert végleg kifogyott az ész érvekből.

Kristina Calu – A szürke nadrág és a fitness
Tíz perc múlva indulnia kéne, de még nincs rajta a nadrág és a hajából sem fésülte ki a belesütött loknikat. Vastag, csigaszerű indaként himbálóznak arca két oldalán. A szürke szövetnadrág az ágyon fekve várja.

Kristina Calu – Egyedül
A könyvtárból hazafelé menet, már majdnem a házunkhoz érve, az egyik kopott zöld padon fiatal lányra leszek figyelmes. Kezében a telefonja, fülében fülhallgató, a feje ütemesen mozog egy általam nem hallható zenére.